Október 13.-án történelmi mélyponton volt a forint (434HUF -1 EUR). S mert ennek is oly sok oka volt, legfőképp a háború… „Brüsszelcovidszankciókblabla”… De mi nem... Fontos lenne néhány tényt leszögezni a tisztánlátás végett.
A forint hosszú távú leértékelése az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának központi eleme amióta csak hatalmon van. Eleinte az „elmúltnyolcév” volt az oka, utána a gazdasági válság, majd a covid, s a háború, az energiaválság, és Brüsszel elhibázott lépései. Valójában meg egy tudatos koreográfiáról van szó. Az összes kelet-európai valuta mind sokkal jobban teljesít. Minden megtorpanás után 1-2 hónappal magukhoz térnek, a forint azonban nem ezt teszi.
Magyarországnak ebben az évben még több ellensége lett. Alig felejtettük el a migránsokat, Sorost, covidot, az óvodákban olvasni még nem tudó gyerekeknek nemváltó műtétek szükségéről szóló szórólapokat osztogató mesehősöket (mivel csak a mesében léteznek, vagy ott se). Azután Brüsszel, a háború, az energia-válság. Sok ellenségtől kellet megvédeni a magyar népet.
Ennek okán volt egy érvénytelen népszavazás, és egy nemzeti „kinzultáció” is. Páváskodás az EU-ban. Rendszeresen biztosítékok kiverése. Lopás, herdálás, tetemre hívás. Eredmény: Betelt a pohár... az uniós pénzek befagyasztva, 27pontos lista, ami ha teljesül, működésében látható lesz , majd akkor indul el a pénz. Legalább addig sem lopják el. Így jártak a lengyelek is. Elvi megállapodás van, pénz meg csak majd… feltételek teljesítése után.
Egyéb tennivalók miatt egy hosszú őszi szünetet sikerült összehozni sok extra km-rel, élményekkel, ismét sok csevejjel és impulzussal ami ért bennünket..
Horvátországba nem magánrepülővel mentünk, s nem is rendeztünk orgiát a haver jachtján, mégis jól esett újra látni az Adriát a maga felejthetetlen kékségében. A hegyek, a városok, Fiume, Abbázia, királyi villák, függőkertek, Krk sziget, a nagy kőfejtő, gyönyörű hidak, alagutak... De ne csak turista szemmel nézzük, ott van az öbölben a kőolaj-finomító, a gáztartályok, és az Adria-vezeték betáplálási pontja Omisalj kikötőjénél a Krk szigeten. A másik vége Százhalombatta. Ki emlékszik már erre? Nem használtuk, elfeledtük. Most valaki előhúzta a kalapból, s talán július óta ismét vásárol a Mol innen is kőolajat.
Horvátország a 80-as években Jugoszlávia össztermékének negyedét adta. 1991-ben vált ki Jugoszláviából, de az ezt követő szerb háború 1995-ig hatalmas pusztítást végzett az országban (20milliárd USD). Úgy tűnik igyekeztek túlélni, újjáépítették az országot. Az infrastruktúra tényleg nagyon rendben van. Mindenütt igényesen megépített autópályák, de a falvak között, a hegyoldalban is az utolsó házig jó minőségű út visz fel. Az árak az Európában megszokott szinten vannak. Ottjártunkkor a benzin ára alacsonyabb volt, nem nyomoztuk az okát.
A minimálbér 570€. Sokan járnak Olaszországba, és persze mindenfelé Európába vendégmunkásként. A nyári szezon pedig a turizmusról szól.
2013-ban léptek be az Unióba. Január elsejétől bevezetik az eurót. Mindazonáltal volt és még most is van korrupció, bár igyekeztek visszaszorítani, komolyan foglalkoznak vele. Azt mondják: a folyamat lassan de működik.
A szomszédos Szlovénia még gyorsabb utat választott. 1991-ben vált ki Jugoszláviából, háború nélkül, 2004-ben belépett az EU-ba és 2007-től az eurót is bevezette. Minimálbér : 1024€.
Miközben a magyar kormány 2020.március 11. óta gyakorlatilag folyamatosan vészhelyzetet hirdetett (2x a covid, majd az ukrajnai háború okán), s imígyen gyakorlatilag tejhatalommal ruházta fel önmagát, kiélvezvén a rendeleti kormányzás minden lehetőségét, ezzel újabb biztosítékokat kivervén a világban. Az még a kisebb gond, hogy ez így, ilyen formában alkotmány-ellenes, szükségtelen, és a legfontosabb: a kormány számára indokolatlan és veszélyes túlhatalmat biztosít.
A mindennapokban hogyan sikerült ennek leple alatt s mi mindent keresztülhúzni egy-egy tollvonással, lehetne reggelig sorolni. Általában éjjel, sötétben tették.
Azután jöttek a gusztustalan bombás plakátok (ottjártunkkor éppen tombolt a plakátkampány). Tombolt a még gusztustalanabb, már rég eldöntött kérdésekkel provokáló Nemzeti Kinzultáció, mely inkább leírható a következő kifejezésekkel: kín, kínlódás, kínzás, inzultálás. De legalább jó sokba került. Igen, a Holdról is látszott, de nagyobb baj, hogy Európából is.
Azóta már a kilencedik szankciócsomagnál tartunk, amire a magyar külügyminiszter ismét nemet nyomott.
Valamit tisztázzunk! Nem az EU-t fogják tönkre tenni a szankciócsomagok, de nem is Magyarországot. Magyarországot a saját jelen kormánya teszi tönkre… Senki más nem felelős érte… Kár mindenből bűnbakot csinálni… Kár volt Magyarországot lejáratni az EU-ban, s a világon, de még a holdon is. Persze ez csak a mosógépen kívülről látszik.
Lehet enyhíteni az energiaválságot, az inflációt is. Lehet a lakosság terheit is enyhíteni. Lehet az energiát más forrásokból nyerni. Lehet valódi segítséget adni.
Hollandia az elmúlt hónapokban az alábbi intézkedéseket hozta:
Mindenféle szigetelésre, napkollektor telepítésre, energiahatékonyságot növelő beruházásra az állam támogatást nyújt. Már a 2022-es naptári évben is. Magánházakra is. Ennek megfelelően már a nyáron megjelentek a panelek a kis „százéves” holland házak tetején. Ez most a trend.
Nagyban is gondolkodnak, például a napkollektorokat az autópályák hangfogó falaira helyeznék el, ott nem foglalnak el területet, mert abból itt nagyon kevés van. A tároló kapacitás megoldása is a terv részét képezi, illetve a rendszer kétirányú működése.
Az utcánkban például hatalmas útfelbontás van, távfűtés-csöveket fektetnek, hogy a gázkazánokat környezetbarát megoldásra cseréljék és leváljanak a drága és bizonytalan gázról. Bizonyára nem geotermikus energia lesz a megoldás, mint Szegeden. Sajnos itt nincs ilyen lehetőség.
Valamikor szeptemberben az első lépés az energiaárakon lévő Áfa leszállítása volt 9%-ra november, december hónapra. Ehhez tudtak legelőbb, legegyszerűbben hozzányúlni. Azután november-december hónapokban minden háztartás kapott 190-190 eurót energiatámogatásként. Majd januárban tovább gondolják. Továbbá aki ezzel együtt sem tudja kifizetni az energiaköltségeit, kérhet a Polgármesteri Hivatalban segélyt. Amúgy megjegyzem, hogy akinek erre a 190 euróra nincs szüksége, felajánlhatja rászorulóbbaknak. Amszterdamban novemberben 90000 eurót küldtek így vissza a Polgármesteri Hivatalba újraelosztás végett.
2023. január 1.-től Hollandiában a minimálbérek bruttó 1756 €-ról 1934 €-ra emelkednek. Ez most csak úgy, a normális évenkénti emelésen kívül. 1969 óta ilyen rendkívüli emelésre nem volt szükség. Természetesen a minimál-nyugdíjak, egyéb szociális ellátások is ennek megfelelően emelkednek.
2023-ban változtatások lesznek a bölcsődék finanszírozásában is. 2025-ig teljesen ingyenessé teszik a kisgyermekek felügyeletét minden család számára, ennek az első lépése történik meg a jövő évben.
Emellett a megszokott szinten működnek az iskolák, a kórházi ellátás, a kultúra, a közintézmények.
Igen, itt is érezhető az infláció. Az a nem mindegy, hogy az milyen mértékű, meg az sem, hogy azt mekkora jövedelemből finanszírozzuk.
Amúgy a közgazdászok pontosan tudják, hogy az ársapka például fokozza az inflációt, rövid távon kis mértékben, hosszú távon nagy mértékben. Egyebek mellett áruhiányt okoz. Ezért a gazdaság élénkítését semmiképp sem szolgálja, inkább csak leépíti azt.
Az infláció magasan tartása lehet érdeke a vezetésnek, hiszen több forrásból is plusz bevételekhez juttatja a költségvetést, pl. a megnövekedett ÁFA-bevételekből.
Jobb helyeken ezeket a plusz bevételeket beletolják az egészségügybe, oktatásba, kultúrába, tűzoltóságba, katasztrófavédelembe, rendfenntartásba, katonaságba, bíróságokba, önkormányzatokba, szociális védőhálóba. Ugye- ugye lenne annak millió kiváló helye. Ezeket nevezzük emberemlékezet óta állami feladatoknak. A lopás nem állami feladat. Mégis minden, ami még összeseperhető a NER-spanok zsebébe vándorol, pedig már azt hinnénk, hogy már nincs mit összeseperni.
Téves tehát az a gondolat, hogy a tanárok azért nem kapnak normális fizetést, a kórházakat azért kell bezárni, és általában mindent halálra ítélni, mert „Brüsszel” befagyasztotta a pénzt. Ezek mind állami feladatok. Hahó! Ezt minden állam maga oldja meg. Az uniós pénzek nem ezeket a célokat szolgálják...De már ellopni se adják… Nagyon jól teszik.
Amúgy megjegyzem van rendes nevük: EU, EP... Ki is mondhatjuk esetleg: Európai Unió, Európai Parlament...
Engem is Zitának hív mindenki, nem „Amszterdamnak”.
„A dicsőségünk már a múlté. A világ tovább lép, és semmink sem marad.”
