2020. április 4., szombat

Holland csoda



Miközben naponta igyekszem beszámolni valamiféle holland csodáról, mindig próbálok rálelni mindenben az aranymetszés - és a mögötte meghúzódó tanítás - okozta plusz szépségre. Mindazonáltal megküzdök újra és újra a hozott anyagom miatt felbukkanó „atrocitásmondataimmal”.

Mi magyarok sűrűn érvelünk azzal, hogy pazar a génállományunk, imigyen előző állításunkat alátámasztandó gyakran példálózunk Nobel-díjasaink keretszámával: 13.

Namost, ki a fene kíváncsi arra, hogy a hollandok keretszáma: 20.

Adalékok: Magyarország utoljára tizenharmadikként 2004-ből Avram Hersko (Herskó Ferenc) magyar származású izraeli biokémikus személyét tiszteli, aki bár Magyarországon született, minden iskoláját Izraelben végezte, érdemes elolvasni a család életútját, s akkor megértitek, miről beszélek.

Hivatalos forrásom a Wikipédia. Barátom a Google. Ma reggel behoztam a laptopomat az ágyba. Ennyi.

Tudom, sokan megköveznek majd, s kivetítik a keretszámokat lélekszámra vagy négyzetméterekre csinos grafikonokkal és %-ban kifejezett adatokkal, mindazonáltal azt gondolom, minden magáért beszél. Nincs miért púderezni. Miért is kell nekünk mindig hazugságban élni? Miért nem lehet elfogadni, hogy ez van, s normális stratégiát kidolgozni, hogy ne így legyen? Mert mi mindig konspirálunk, lopunk, csalunk, hazudunk, alázzuk azokat, akik még mindig képesek tükröt tartani maguknak, s persze nekünk is. Kiváltságunk, hogy arra az asztalra szarjunk, ahol eddig enni kaptunk. De meddig? Hol van a határ?


Mai restanciáim törlesztendő írásom alapja egy holland sikersztori, amely átível 129 éven. Igen, profitorientált, mindazonáltal innovatív, s legyőzött pár „vírust” értünk. És igen, segített a fogyasztói társadalom néven ismert szörnyet is etetni, mindazonáltal az orvosi műszer fejlesztések, a világítás, távközlés, háztartási elektronikai innováció és gyártás úttörője maradt. Utolérték háborúk, volt hadiüzem, porig bombázták, jöttek gazdasági válságok, globalizáció, mégis itt van közöttünk, s mindvégig itt is volt Hollandiában és szerte a világon. Kicsit emberibb filozófiával, hihetetlen elkötelezettséggel, hogy mindig valami jó is szülessen nem csak luxus kategóriában, hanem mindenki által elérhetően, amivel persze hozzájárult a világ elszemetesedéséhez, a túlzott energia-felhasználáshoz, a globális felmelegedéshez... Pro és kontra, sorolhatnám.





A Philipsről dióhéjban

Frederik (apa), és Gerard Philips (fia) 1891-ben 75000 gulden alaptőkével, tíz munkással izzólámpagyárat alapítottak Eindhovenben. Ekkor vásárolták meg a telket, az első épülettel, amely helyen található ma is a gyár központja. Az anyagi és szellemi hátteret az apa biztosította, aki sikeres dohány- és kávékereskedő, ingatlan-befektető, bankár volt. Gerard tanulmányait a delfti műszaki főiskolán, a glasgowi műegyetemen Lord Kelvin fizikus mellett végezte, majd több iparvállalatnál is megfordult tudását bővítendő. Ezek közül a legjelentősebb a német Edison Társaság.

Anton, a másik fiú gazdasági tanulmányokat folytatott, majd 1895-ben csatlakozott a családi vállalkozáshoz, feladata: az értékesítést felturbózni a direkt marketing fogásaival.

Bár az első termék, a szénszálas izzó (Edison villanykörtéje) nem volt saját szabadalom, a századfordulóra a Philips piacvezető gyártója és forgalmazója lett a távol-keleti gyarmatoktól Szentpétervárig.

1914-ben megalapították az első kutatólabort (ma már a holland mellett belga, brit, francia, német, amerikai, kínai és indiai kutatóbázisokkal is támogatott saját fejlesztési részleg). Szabadalmaik ettől fogva bejegyzettek és levédettek.

A világítástechnika állomásai: szénszálas- fémszálas- izzók, neon, energiatakarékos izzók, ledvilágítás. Miközben 1918-ban megvolt a röntgenfénycső is.



Azután gyakorlatilag minden, ami árammal működik.

1927-ben megindult a rádiógyártás. Az akkori reklám érdekesen működött. Hatalmas szenzáció volt, hogy a Távol-Keleti holland területeken megszólalt Vilma királynő hangja a rádióban.


Címszavakban: kondenzátortól a nagyfeszültségű generátorig, távirda, telefon, hangosfilm, studió s minden, ami még ezekhez tartozik.

A munkások számára 1909-ben felépítették a kor akkor elképzelhető legmodernebb szemléletével a „Philips falut”, szociális, kulturális kényelemmel és sok egyéb juttatással: nyugdíjpénztár, iskolák, nyelvtanfolyamok, fiatalok egyetemi tanulmányainak szponzorálása, s ami még belefér a focicsapattól a fúvós-zenekarig. És igen, a főutcákat a Philips család tagjairól nevezték el.

Azután az 1932-es világválság (Grote Depressie), majd a 2. világháború a maga sztorijaival, ahogy elköltöztették a céget, ahogy hadiüzemet csináltak belőle, ahogy a maradék életet is szétszedte és elvitte a német hadsereg, ahogy tornaszünetekkel lassították a dolgozók a munkát, -de legalább nem voltak deportálhatók koncentrációs vagy munkatáborokba- s ahogy fúvószenekari kísérettel visszatért majdan minden a helyére. Ilyen az élet. Kiegyenlít.

1938-ban készen volt az első villanyborotva prototípus, egyenlőre Csipkerózsika-álomra ítélve.

Persze a föld alatt, szerte a világon titokban folytak tovább a Philips- kutatások, ennek köszönhetően 1946-ban elkészült a televízió-studió Eindhovenben. Megindult a tv-készülékek gyártása is. Mindez köszönhető a tranzisztorok feltalálásának.

1949-ben elkészült a szinkrociklotron, amely a rákbetegség gyógyításában úttörő sugárkezelések első korszakalkotó találmánya volt.

Azután fej-fej mellett haladnak a gyógyászati és a háztartási és szórakoztató elektronikai találmányok:

1951 Első Philips porszívó.

1963 Kazettás magnó.

1965 Integrált áramkörök, hallókészülékek.

1972 PolyGram bakelit-üzletág.

1974 Első holland műhold.

1980 Energiatakarékos izzók.

1983 CD, Philips- Sony közös szabadalom.

1998 Echográf.

2001 Senseo kávégép a Douwe Egbertssel.

2004 LCD tv.

2010 MRI scannel

2012 Ledvilágítás…

Kis megtorpanás, olcsó munkaerő miatt komplett gyárak építése Kínában.
Ma újra megtorpanás, koronavírus. Átértékelés.


Nos, mindenkinek ajánlom a Philips Múzeum bejárását Eindhovenben. Hihetetlen a feelingje, persze, tudom, vonjátok ki belőle azt az el nem hanyagolható tényt, hogy én mindenért tudok lelkesedni. Fentebb igyekeztem azt a gigantikus információhalmazt összesűríteni címszavakban, s így is hosszúra nyúlt, de talán még érthető a gondolatmenet. Imígyen akkor aktualizálnám, s egyben személyre is szabnám a fenti halmazt.


Világítástechnika

Gyerekkoromban már a fémszálas izzók világítottak. Spóroltunk vele, ránk szóltak, gyerekekre, hogy ahol nem vagyunk, leoltjuk a lámpákat. Azután voltak a 25-ös, 40-es, 60-as, 100-as „villanykörték”, hogy mindenütt a minimálisan megfelelők legyenek. Pl. az íróasztali lámpámban, hogy tanulás közben ne vakoskodjak, az amúgy is rossz szemeimmel, mindig a fellelhető legjobb. Azzal nem spóroltak. Apropó „villanykörte” emléxetek nyelvtanból? Többjelentésű szavak: amikor egy hangalakhoz több jelentés is kapcsolódik. Pl. a gyümölcs körte, amelynek alakjáról kapta nevét a villanykörte is, tehát a két jelentés között kapcsolat fedezhető föl. (ld. még: tűz, levél, fal, nyúl, zebra…)

Neon, az iskolában, irodákban, s mindenütt, nagyon szenvedtem tőle, vibrált, s nagyon elfáradt tőle a szemem, amire ugye nekem mindig vigyáznom kellett. Azután az első energiatakarékos izzók, ugyanezzel bombáztak. Miután a ledvilágítás már igazán felüdülés. Közben átalakultunk, már nem wattban, hanem lumenekben meg színhatásban gondolkodunk. Ha új izzó kell, megállunk a polc előtt, s tétovázunk, hogy akkor most mit is kell vennünk…


Orvosi diagnosztika

A 20. szd elejének népbetegsége a TBC volt. Ezért oly korszakalkotó Anton Philips kampánya, hogy a frissen feltalált röntgengéppel elkezdi szűrni kollégáit, majd azok családját és egész Eindhoven lakosságát (1932-től). Magyarországon az 50-es évektől van szervezett szűrés. Emlékszem, még minden januárban megjelent egy nagy monstrum röntgengép a soltvadkerti tűzoltószertárban, abban a helyiségben állították fel, ahol egyébként lakodalmakat tartottak, s ilyenkor leszűrték a falu apraja-nagyját, majd szétszedték és bevagonírozták a monstrumot, s mentek a következő faluba.

Ma már ez sem létezik, mert a protokoll szerint, ha bizonyos előfordulási % alá esik a betegszám, nem szükséges a tömeges szűrés. Meg az 50-es évektől már védőoltás is van. A minap pl. azt olvastam, hogy valami tudóscsoport felfedezte, hogy azon országokban, ahol az 50-es évektől máig oltják a lakosságot TBC-re, ott a koronavírus élete és tombolása is lazább lefolyású. Okos cikkben azt mondják, hogy a franciák viszonylag későn kezdték el a TBC oltásokat, az olaszoknál meg semmi hagyománya nincs a védőoltásoknak. Persze még mindez csak hipotézis. Vagy az sem kizárt, hogy urbánlegenda, de most ezeknek van itt az idejük. Majd lassan minden a helyére kerül.

Azt gondolom, a röntgen, a sugárterápiás gépek, az echográf, az MRI, mind ugyanígy korszakalkotó találmányok a gyógyításban. Csak őket már igazolta az idő.


Távközlés, háztartási- és szórakoztató- elektronika

Bevallom, ez a múzeum azon része, amit úgy írnék le két szóban, hogy „retró élvezet”. Ezért inkább sok képpel illusztrálom, itt az lesz az autentikus forrás. És igen, a fogyasztói társadalom véres torkát etetik, mert elromlik, kidobjuk, újat veszünk, szeméthegyeket gyártunk le. S most se nem etetjük, se nem gyártjuk, se nem dobjuk ki, és újat sem veszünk. Most nem ennek van itt az ideje. Most elmélázunk nap nap után karanténunkban, tervezgetünk, hogy mi lesz majd ezután, de valljuk be, nem tudjuk. Talán visszaveszünk az agarainkból, talán vége lesz a fogyasztói társadalmaknak, s egy józan mértékletességgel, pazarlásmentesen élő világ jön, azután amíg nem, addig ismétlődik újra és újra a vírus. Ez, vagy másik, oly mindegy, tizedel vagy felez. Egyszer majdcsak megértjük. Mi talán… de a gyerekeink mikor? Fogalmunk sem volt róla, hogy mindez csak illúzió, s a biztonság csupán egy lehetőség, ami nem ebben a formában létezik.

















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése