Merülés kávéban és édességekben
Kezdjük a napot a kávézással, s legeslegjobb, ha azzal is folytatjuk.
A hollandok az ötödik helyen állnak a világ kávéfogyasztási listáján. Megint nem bírom ki néhány adat nélkül: Finnország 12kg/fő/év (ők csecsemőket is beleszámolják a létszámba), Hollandia (8,5 kg/fő/év) wordatlas . A magyar adatok: 2,7 kg/fő/év KSH .
Nem haszontalan vetni egy pillantást a kávétörténelem holland vonatkozásaira sem. Az írás szerint Pieter van den Broecke 1616-ban kávécserjét hozott Jemenből, amit azután a holland gyarmatokon Jáván és Suriname-ban telepítettek, megindult a termesztés, és ez lett az Európába irányuló holland kávékereskedelem bölcsője.
Természetesen sok a kávézó errefele. A Cafe-ban koffie-t, a coffee shopban meg gyógyfüveket árulnak. A teraszok télen is nyitva vannak, de ahogy kisüt tavasszal az első nap, megtelnek a székek, padok, a hollandok kint sütkéreznek a kávézók teraszain. A kínálat tekintetében széles a spektrum az ír kávétól a bécsi, olasz, török, görög specialitásokig.
A szertartás része a kávéhoz minimum a mézes, fahéjas keksz, még inkább az appeltaart (mint az amerikai almás pite) vagy appelstrengels (leveles tészta, benne almatöltelék, tetején karamellizált cukor) természetesen tejszínhab heggyel.
A hollandok szeretik az édességet. Fantasztikus cukrász-költeményeik vannak ennek megfelelően.
A tompoes például tipikusan holland süti, amely Belgiumban és Franciaországban is ismert. Kísértetiesen hasonlít a mi francia krémesünkre, de nem kocka, hanem kötelezően téglatest alakú, a tetején alkalomhoz illően a cukormáz különböző színű lehet. Baba születésekor a vendégváráskor a tompoes színe kék vagy rózsaszín, a baba neméhez igazodva. A király születésnapján, s amikor a holland foci-csapat sorsdöntő meccset játszik, a tompoes teteje narancssárgára (oranje) vált.
A hagyományok szerint ezt a sütit először egy amszterdami cukrász sütötte. A név választás Tom Thump admirálishoz kötődik. Történt ugyanis, hogy egy Phineas Taylor Barnum nevű mutatványos 1844-45-ben amerikai cirkuszával beutazta Európát. Hollandiában nagyon népszerű volt egyik fellépője: Charles Sherwood Stratton, aki törpe volt, a maga 63,5 cm „magassságával”. Emberünk Tom Thumb néven lépett fel.
Későbbről azután még egy Jan Hannema nevű fríz törpéről is tudunk, aki Tom Pouce néven lépett fel. Ilyen ez a törpe világ…
Mindkettőjük névválasztása a mesékben (Charles Perrault, Grimm testvérek) is felbukkanó névre utal: német Klein Duimpje, angol Tom Thumb, francia Tom Pouce, holland Daumesdick, magyar Hüvelyk Matyi. Ilyenek ezek a mesék… Még a cukrászokat is megihletik.
A stroopwafel a másik hagyományos holland édesség. Egy csésze kávéhoz, teához, kakaóhoz fogyasztják. Valójában ez egy ízletes édes rácsos-keksz közepén karamellel. A hollandok ráteszik a forró csésze tetejére, a karamell megolvad benne, s így fogyasztva valódi élvezetforrás.
Ami az élvezeteket illeti, a stroopwafel a legjobb a piaci árusoknál frissen sütve, aminek illatát már messziről lehet érezni. Azon mód melegen mennyei, s nem utolsósorban a piaci darabok sokkal nagyobbak is (20 cm átmérő), mint a boltokban kaphatók (10 cm átmérő). Léteznek egészen kicsi (4 cm átmérő) méretben is. Csomagolják celofánba, delftikék bádog sütis dobozokba, házi használatra és turista-souvenirként.
A sztori hozzá 1784-re datálva: Egy goudai pékmester összeseperte a maradék morzsákat, ízesítette, kisütötte keksznek, és beborította karamellsziruppal. Imígyen lett a szegények édességéből világszerte ismert holland ínyencséggé.
Oliebollen (kis kerek fánkgolyók) szintén nagyon népszerűek. Számtalan ízesítéssel, mazsola, ribizli, alma, fahéj, narancs-chips...kínálják. Szintén legfőképpen piacokon, utcán büfékocsikról árulják frissen sütve.
Elengedhetetlen része a szilveszteri menünek.
Történetét tekintve valószínűleg Portugáliából vagy Spanyolországból hozták magukkal a spanyol inkvizíció elől nagy számban Hollandiába menekülő zsidók. (1472-es kiutasítási rendelet után).
Aelbert Cuyp festményén (kb. 1652-ből) is megörökítette az „olajgolyókat”.
A népszerűséget jelzi az is, hogy 1993-2017-ig létezett egy évente megújuló országos rangsor az oliebollen-sütödék között.
Ha Hollandia, akkor hagelslag-szórás a reggeli vajas kenyérre. Ez nem más, mint a csokis vagy színes cukros tortadara. Szabadon magunk után: egérpiszok. Sokan az ismert holland őrültségek listáján is felsorolják. Igazán nem az a bizarr, hogy a gyerekek ezt eszik, de nem csak ők, hanem a felnőttek is.
Azontúl a hollandok a cukorkákat is kedvelik. Külön cukorka-üzletek vannak, ahol a gumicukortól a pehelycukrokon, bocskorszíjon, drazsékon, medvecukron át mindenféle cukorkákig tart a habzsi-dőzsi.
Bevallom, az édességek nagyon távol állnak tőlem. Ebben az országban meg folyamatosan hoz valaki be a munkahelyre tortát ilyen vagy olyan apropóból, lépten-nyomon cukorral kínálnak, és szinte biztosra veszem, hogy minden holland zsebben, táskában, autóban, éléskamrában lapul valami édes nassolni való.
Nos, ez például bármilyen színes és izgató, mégsem az én világom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése