2015. december 17., csütörtök

Holland nyelvlecke

Hatalmas várakozás volt, mire itt elkezdhettem a tanulást. Nyelvtanár létemre el sem tudtam képzelni, hogy hogyan lesz valami belőle.
Hogyan tanítanak a hollandok nyelvet a betelepülőknek? Profin.
A tanárok szinte mind 50 év felettiek, nem is mind nyelvtanár, történész… stb. is lehet. Ez a munkájuk minőségén és eredményességén egyáltalán nem látható. Lelkesek, ötletesek, jól csinálják, pozitívak, nyitottak, és nem utálják a bevándorlókat. (Itt ez amúgy sem divat.) Hollandul tanítják a hollandot. Mivel a csoportban van török, horvát, angol, román, görög, magyar, bolgár, német, spanyol diák, ezek egy része beszél kicsit angolul, németül…. A legegyszerűbb a holland, nagyon gyorsan eljuttatják a társaságot arra a szintre, hogy a magyarázatokat értsék (max 2 hónap). Gyors szókincs kevés szóval alapozás, kevés nyelvtan, azután gyors nyelvtani alapozás, és újra szókincsbővítés ezerrel. Internetes oldalakon gyakoroltatnak, ezt akár otthonról is lehet. Mindezt Amszterdamban heti 3x3 órában, ingyen.
Kultúrát is tanítanak, elviszik az embereket múzeumba, könyvtárba, kiküldik a rendezvényekre, fényképezz, írd le mit láttál, tapasztaltál, és erről készít mindenki egy portfóliót, amit azután kielemeznek okosan, hogy milyen a kezdet az ide jövőknek. Fókusz csoportot szerveznek a beilleszkedés örömei és gondjai témakörben… három havonta mérik a teljesítményeket, és variálják a csoportokat, a jobbakat összerakják egy párhuzamosan haladó csoport haladósabb felével, a lassabban haladókat meg a több gyakorlást igénylőkkel. Így mindenki a maga tempójában halad.
Majd a hatodik hónap után mindenkit kiraknak nyelvgyakorlásra heti egy napra, lehetőleg a saját szakmájában, hogy azt a szókincset is elsajátítsa. Ezért most már szervezem én is, hogy melyik masszázs-szalonba tudok majd menni, ebben segítenek a tanárok is.
Az órák vidám légkörben telnek, nem lehet érezni, sem a fáradtságot, sem unatkozó embert nem látni.
A nyelvkönyvek kifejezetten tanítják a helyi szokásokat. A hollandoknak a wc-ben egy naptár lóg a falon, amibe mindenki beírja a születésnapját, hogy ne felejtsék… család, rokonok, barátok, munkatársak, ez aranyos… ne kérdezd, miért a wc ajtóra... csak. Mindenkit köszöntenek, ha van szülinapos a családban. Lehet, ettől még mókásabb az egész. Ha egy négytagú családban élsz, akkor négyszer köszöntenek fel szülinap ürügyén. Ha lesz házam, lesz naptár azon a bizonyos ajtón.
Fontosak az esküvői, születési és haláleseti köszöntgetések, kártyák is, ezeknek is megvan a maguk koreográfiája. Ezt is tanítják a nyelvi órákon. Az időjárásról történő semmit mondó csevej szófordulatait, mert a szomszéddal is kell pár szót váltani.
Házassági hirdetést írni, formanyomtatványokat kitölteni, munkához önéletrajzot gyártani, már most alig 2 hónap után.
Annyira szeretek hollandra járni. Minden óra hoz valami újdonságot, van sikerélményem.
Minél előbb beszélni fogom ezt a nyelvet!
Nagyon fontos nekem, hogy beszéljek, hogy értsek és értsenek.
Szeretem ezt a nyelvet. Pedig tényleg egy elrontott német, némi angollal, kevés franciával megfűszerezve. Ez persze sokat segít, meg néha félre is visz.
Ami le van írva, az megy, amit hallok az érthető, az olvasás nem gond, egyenlőre nehéz megszólalni, na meg leírni valamit, hát az nem egyszerű, de ebben gyors a fejlődés.

Sokszor elképzelem, hogy már beszélem ezt a nyelvet és ez nagyon jó érzés.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése